A múzeumokban kiállított tárgyak nem pusztán önmagukban, művészi értékük miatt érdekesek: e tárgyak, emlékek számtalan kaput nyitnak a múltra, amelyeken keresztül izgalmas és bonyolult „világok" tárulnak fel. A tárgyakhoz kapcsolódó legalapvetőbb kérdésekre (ki, mikor, hol és mire használta/használhatta azt) keresve a választ egy adott korszak mindennapjait deríthetjük fel. Erre a szórakoztató kalandra hívunk most Téged is a Horváth Mihály verseny keretében! Kutasd fel a tárgyakat, bírd őket szóra, elevenítsd fel a korszakot, olvass utána a számodra legérdekesebb eseményeknek, részleteknek és használd a fantáziád, kreativitásod hogy teljes legyen a kép!
A versenyre egyénileg készített írásos dolgozattal és a témához kapcsolódó múzeumban kitöltött kutatólappal lehet benevezni. (A kutatólapok november végétől letölthetők a http://www.fazekas.hu/ honlapról, valamint átvehetők a műtárgyakat bemutató két múzeumban: a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontban.)
Minden évfolyamra külön témát hirdetünk, csak ezt a témát dolgozhatod fel!
A pályamunkán fel kell tüntetni a
- § pályázat készítőjének nevét,
- § évfolyamát,
- § iskolája nevét,
- § iskolája címét,
- § a felkészítő tanár nevét.
A hiányos adatokkal leadott pályázatokat nem tudjuk elfogadni!
A pályázat elkészítéséhez fordulj segítségért tanárodhoz! Kérheted szüleid tanácsát is, de a dolgozat a te munkád legyen!
A pályamunka (rajzzal, képpel, térképpel együtt) maximum 10 oldal lehet. (A felhasznált irodalom jegyzéke nem számít bele!)
Kézzel, géppel írt dolgozatokat egyaránt elfogadunk.
A pályázathoz mellékelni kell a megoldott múzeumi kutatólapot is.
Az írásbeli pályázat beadási határideje: 2012. január 31.
Meghirdetett témák:
5. osztályosoknak:
„Itt lakom, látod, ez az a ház" - Hogyan éltek, hogyan laktak az őskori emberek
Neolit (újkőkori) lakóház, Magyar Nemzeti Múzeum, Kelet és Nyugat határán című kiállítás
Hogyan jutott el a korai ősember a barlangtól az épített házig? Miért adták fel a vándorló, gyűjtögető életmódot a letelepülésért cserébe? Milyen mesterségek, „foglalkozások" alakultak ki a letelepedéssel? Mely állatokat háziasították először? Egyáltalán hogy néz ki egy sarló vagy kapa az újkőkorban?
Szegődj az emberiség történetének nyomába és ismerd meg a már letelepült őskori emberek mindennapjait, használati tárgyait, kőeszközeit, figyeld meg állataikat, tanulmányozd az első mesterségeket, ismerkedj a korabeli kenyér-, vagy éppen ruhakészítési lehetőségekkel, légy tanúja a kerék feltalálásának és az első kocsiknak!
Az emberiség történetének egyik fontos korszaka a csiszoltkőkorszak, amelynek során a korábban kizárólag vadászatból és gyűjtögetésből élő, vándorló csoportok letelepülnek, házakat építenek és gazdálkodni kezdenek: állatokat tartanak, növényt termesztenek, alkalmazkodnak az új életmódhoz. Hosszú és fáradságos út vezetett a barlangoktól, a tűz „háziasításától" az első állandó, vagy éppen erődített települések létrejöttéig, az embereknek számtalan új kihívással kellett szembenézniük és megküzdeniük, új gondolkodás- és szemléletmódot kellett kialakítaniuk, a letelepülés pedig nem pusztán előnyöket jelentett: a korábbi életmód bizonytalanságával együtt a változatosságot és rendelkezésre álló szabadidő jelentős részét is maguk mögött hagyták.
A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője, Garami Éva (szerk.), Budapest, Helikon Kiadó, 2002.
Kelet és Nyugat határán, Vásáros Zsolt - Rezi Kató Gábor (szerk.), Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, én.
Köthe, Rainer, Az ősember (Mi micsoda sorozat), ford. Németh Mária, Budapest, Tessloff és Babilon Kiadó, 2004.
Magyar régészet regénye, Szombathy Viktor - László Gyula (szerk.), Budapest, Panoráma Kiadó, 1976.
Régészeti barangolások Magyarországon, Szombathy Viktor - Szabó József (szerk.), Budapest, 1978.
Renfrew, Colin - Bahn, Paul, Régészet, Budapest, Dezső Tamás (ford.), Osiris Kiadó, 2005.
Tóth Dóra, Az őskori ember története gyermekeknek, Debrecen, Aquila Kiadó, 2006.
Wolf, Josef, Az őskori ember, Budapest, Gondolat Kiadó, 1988.
6. osztályosoknak:
„Csodatevő Szent László a király!" - Lovagok és hősök
Szent László herma („győri herma"), Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország története az államalapítástól a török kiűzéséig című kiállítás
„I. László a csodatevő, kunt kergető, lengyelt cselező, csehet átverő, oroszt győző" szentté avatott lovagkirály, akinek személye halála után, Nagy Lajos és Zsigmond korában óriási népszerűségre tett szert. Milyen tettei tették alkalmassá e kultikus szerepre? Milyen legendák, történetek őrzik emlékét?
A magyarországi lovagkor főszereplői, a lovagok igyekeztek minél inkább megfelelni a Szent László személye és cselekedeti által meghatározott elvárásoknak. Merülj el a lovagok világában és életében, ismerd meg erényeiket, feladataikat, kutakodj a legendák között, hogy fény derüljön szokásaikra, figyeld meg eszközeiket, fegyvereiket! Idézd fel a korszakot, idézd meg Szent László, és az ő kultuszát megteremtő Nagy Lajos és Zsigmond király szellemét! Vedd szemügyre a tárgyakat, amelyek e három király és a lovagok korát idézik!
A lovagokat, az elesetteket védelmező hősöket mindmáig misztikus dicsfény övezi, a lovagkor csodákkal teli, kalandos korszakként él a köztudatban, de valóban ilyen volt? Magukról az emberekről, igazi tetteikről, életükről kevesebb szó esik. Ezek megismerésére, felderítésére most jött el az alkalom!
A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2., H. Kolba Judit (szerk.), Budapest, Helikon Kiadó, 2001.
Bertényi Iván, Magyarország az Anjouk korában, Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1987.
Granasztói György, Középkori magyar város, Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1980.
Kulcsár Zsuzsa, Így éltek a lovagkorban, Budapest, Helikon Kiadó, 2007.
Lengyel Dénes, Régi magyar mondák, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 2008.
Lovagkor és reneszánsz: Magyarország művelődéstörténete 1301-1526 (Magyar Kódex II.), Buzás Gergely (et al.), Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1999.
7. osztályosoknak:
„Lengesd a zászlót az égre ma fel" - Rákóczi hadizászlaja alatt
Rákóczi Ferenc fejedelmi ezredzászlaja, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyarország története a Rákóczi szabadságharctól 1990-ig című kiállítás
A zászló jelkép, a zászlónak kiemelkedő szerepe van (elég csak Dugovics Tituszra gondolnunk), ez nem jelent újdonságot. A zászlóknak különböző fajtái vannak: létezik nemzeti, hadi, családi, egyesületi és még nagyon sokféle zászló. A hadi zászlók szerepe és használata különösen sajátos: mi történik velük egy katonai táborban? Mi a zászlóbontás? Mit jelképez a zászlók színe, a rajtuk levők motívumok? Mit jelölnek, mit hogyan jeleznek a csatarendben a zászlók? Ki vigyáz rájuk? Zászlót vagy lobogót használnak a csatamezőkön?
II. Rákóczi Ferenc Nemzeti Múzeumban kiállított jelmondatos zászlaja jelképe lett a szabadságharcnak, a Habsburg-ellenes felkelésnek. A háborúskodás 8 éve alatt számtalan csatát vívtak, rengeteg táborhelyet szereltek fel és hagytak el a katonák, a tábori élet mégis nagyjából változatlan maradt. Pillants be Rákóczi egyik táborába, ismerd meg a katonákat, a kuruc szokásokat, verseket-nótákat, ételeket, figyeld meg fegyvereiket, tanulmányozd taktikájukat, hadrendjüket!
Rákóczi seregének és a kuruc kornak szellemisége tükröződik a fennmaradt mondákban, történetekben, tárgyi emlékek is maradtak fenn szép számmal, így semmi sem akadályozza a Szabadságharc csatáinak vagy a korabeli katonai tábori mindennapok felidézését: napi rutin, elvégzendő feladatok, tisztségek, szórakozási lehetőségek, sütés-főzés, evés-ivás, hadgyakorlatok, csatára készülődés, csatába vonulás vagy épp a csata megvívása mind-mind számtalan érdekességgel szolgálhatnak. Mindegyik mozzanatban megtalálod az embert, aki kötelességtudatból, lelkesedésből vagy épp félelemből kész a családját, barátait, szeretteit hátrahagyva az életét adni a célért, amelyért harcba szállt.
A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3., Körmöczi Katalin (szerk.), Budapest, Helikon Kiadó, 1996.
Asztalos Miklós, II. Rákóczi Ferenc és kora, Budapest, Pallas Stúdió, 2000.
Cs. Kottra Györgyi, A magyar zászlók a honfoglalástól napjainkig, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 2011.
Európa és Magyarország II. Rákóczi Ferenc korában, Papp Sándor (szerk.), Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, 2006.
II. Rákóczi Ferenc, Basics Beatrix (szerk.), Budapest, Medicina Kiadó, 2011.
Lengyel Dénes, Magyar mondák a török világból és a kuruc korból, Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1975.
Rákóczi tükör: Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról, Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes (szerk.), Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973.
8. osztályosoknak:
„A pénz miatt van minden" - A Nemzet Bankjának születése és szerepe
A MNB által kibocsátott első forintbankjegy, Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontja
A Magyar Nemzeti Bank megalapítása alapvetően változtatta meg a hazai gazdaságpolitikát és a gazdaság működését. A Nemzeti Bank azóta is fontos szerepet tölt be: jelenlegi elsődleges, törvényben rögzített feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, emellett működteti a pénzforgalmi rendszert, támogatja a bankrendszer pénzügyi stabilitását, kezeli az ország devizatartalékát, statisztikai adatokat gyűjt és szolgáltat, valamint kibocsátja nemzeti fizetőeszközünket, a forintot. A Magyar Nemzeti Bank önálló és független intézmény, tevékenységét az ország gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával végzi.
Milyen út vezetett a Nemzeti Bank megalapításáig? Milyen céllal alakult meg a Nemzet Bankja? Mik voltak az alapításkor meghatározott legfőbb feladatai? Miben különbözött a többi banktól? Milyen kihívásokkal került szembe a megalapítása utáni időszakban? Mit jelent az aranytartalék fogalma és mi volt ennek a jelentősége?
A bankok megjelenésével, a bankrendszer kialakulásával a 19. századtól fellendült a hitelek iránti kereslet, létrejöttek az első részvénytársaságok, megalakultak a tőzsdék. A megváltozott gazdasági környezetben a bankokra is egyre nagyon szerep hárult. Eredj a pénz nyomába és döntsd el magad: valóban „a pénz miatt van minden"?!
A Magyar Nemzeti Bank története I., Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig, 1816-1924., Bácskai Tamás (szerk.), Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1993.
A Magyar Nemzeti Bank története II., Az önálló jegybank, 1924-1948., Botos János (szerk.), Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1993.
Garami Erika, A Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteménye, Budapest, MNB, 2000.
A Magyar Nemzeti Bank honlapja: http://www.mnb.hu/.
Az MNB elsősorban diákoknak szóló oldala: http://www.penziranytu.mnb.hu/.
A Pénziránytű Alapítvány honlapja, ahol az MNB támogatásával készült pénzügyi-gazdasági oktatási anyag érhető el: http://www.penziskola.hu/.
A pályázat az iskola portájára adható be Vancsisin Gáborné részére.
Cím: Fazekas Mihály fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium,
1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.
A pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet: Vancsisin Gáborné (061/459-4175), Dobozy Nóra (061/327-7700, 346-os mellék).
Az első fordulóra beadott írásbeli pályázatok értékelési szempontjai:
1. A múzeumban szerzett ismeretek felhasználása, beillesztése a pályázatba
2. A színes korkép tükröződése
3. A felhasznált irodalom szelektív alkalmazása, a téma arányos szerkezetű összeállítása, a tények, adatok korrekt beépítése a pályamunkába
4. Kreatív, ötletes megoldás (rajz, ábra, kerettörténet, egyéb irodalmi megoldás stb.)
5. Múzeumi feladatlap megoldása
Az első forduló eredményei, a döntőbe jutottak névsora megtekinthető a http://www.fazekas.hu/ honlapon 2012. március 23-tól.
A döntő 2012. április 23-án, hétfőn 9 órától lesz a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében, ahova a versenyzők tanárait, családtagjait is szeretettel várjuk.
